Gradistyei horvátok magyarországi betelepítése 475 évfordulójának megünneplése, emléktábla állítása horvátlövő papjainak emlékére

Az alig 200 lelkes- Pinka-völgyi településünkre 1530 táján vándoroltak be a török uralom alá került horvát területekről menekülő horvát lakosság első csoportjai Hiteles forrás tanúsítja, hogy II. Erdődy Péter gróf és horvát származású felesége, Tahy Margit az 1532-1535. években a Pinka folyó mentére telepített le a dalmáciai Moslavina, Rovisce, Raca és Koprovnica környékéről származó újabb horvát népességet a Kőszeg 1532. évi ostroma során elnéptelenedett határvidékre. Horvátlövő községben 14 horvát család telepedett le, és alkotott közösséget a már itt élő horvát, német és magyar származású családokkal. A Zrínyiek tulajdonában is volt a falu, akik 1592-ben újabb horvát menekülteket telepítettek le. Ebben az időszakban Magyarország nyugati tájára 97 településen 30 ezer horvát származású jövevény telepedett le.
A község nevében ma is őrzi a 16. századi horvát telepítést megörökítő nemzetiségnevet, második fele pedig az Árpád-kori határőr lakóira utal. A mai napig is többségben vannak eredeti hangzású horvát nevek, mint például Bugnits, Bundits, Jusits, Majrits, Milisits. A település össznépességén belül a horvát nemzetiség aránya 85 %.

A magyar-osztrák határvidéken jelentős számú horvát népesség él, Horvátlövő a határvidék horvát nyelvű régiójának – többek között Ólmod, Horvátzsidány, Narda, Felsőcsatár, Szentpéterfa – egyik települése. A régióhoz csatlakoznak a közvetlen szomszédos osztrák oldalon lévő nagyobbrészt horvát anyanyelvű települések

Horvátlövő horvát népessége 1797-ig a 10 km-re nagynardai plébániához, az itt élő német anyanyelvűek pedig a szomszédos németkeresztesi plébániához tartoztak. A község ebben az évben a közeli németlövői plébánia filiája lett, majd a trianoni határváltozás után az említett németkeresztesi plébániához került. Első temploma a XVIII. század elején fából készült. A jelenlegi, eredetileg barokk stílusú temploma 1796-1798. között Szent Anna tiszteletére kápolnának épült, később klasszicista stílusban bővítették, majd 1836-ban tornyot, 1864-ben pedig sekrestyét építettek hozzá.

Az anyanyelv fennmaradásának, és a keresztény értékrendnek köszönhetően gazdag anyanyelvi, dal, szokás és hagyomány örökség maradt fenn a falunkban. Az egyházi hitélet jelentős szerepet töltött be falunkban a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzésében. Az erős hitéletnek köszönhetően évszázados anyanyelvi, vallási és kulturális értékek teremtődtek és őrződtek meg.
A nemzetiségi kultúrkör ápolása a település határövezeti jellege miatt az 1945. után elszenvedett korlátozó rendelkezések hatására csak családi körben és az egyházi élet keretében valósulhatott meg, mivel mesterségesen szinte megszakították falunknak a közvetlen és a szomszédos osztrák régióban élő horvát közösségekkel a kapcsolatát.


A templom a falu áldozata révén 2002-ben elvégzett felújítás és restaurálás nyomán kívül és belül teljesen megújult. Ez tette lehetővé, hogy ettől az időponttól az egyházközség és az önkormányzat évente rendez horvát nyelvű programokat az anyanyelvi hitéleti örökségünk és az ehhez kötődő kultúránk bemutatására, valamint az ezzel összefüggő hagyományok ápolására, így pld-ul horvát egyházzenei koncerteket, irodalmi rendezvényeket, kiállításokat, emlékünnepségeket.

A vallási szellemi kisugárzásnak köszönhetően községünk egyházéleti és egyházi vonatkozású programjai a környező – köztük a határon túli – települések hívő emberei számára rangos eseménynek számít, mivel lehetőséget nyújt a horvát kisebbséghez tartozó települések lakosainak a találkozásra, és a féltve őrzött anyanyelvi, vallási és kulturális örökségünk közösen történő ápolására.

Az anyanyelvi, egyházi és kulturális értékek közvetítésében különösen jelentős szerepe volt a falu mindenkori lelkipásztorainak, akik az egyházi iskolánk vezetőjeként is önzetlen segítői voltak az értékteremtő és értékmegőrző nemzetiségi hitéletnek.

A horvát betelepülés jubileuma jelentős történelmi ünnep, lelkipásztoraink a maradandó tevékenységük révén a kisebbségek kiemelkedő személyiségei. Ezért folytatva a már több éve elkezdett hagyományt, ismét tematikus falunapot rendezve ünnepélyesen megemlékezünk a jubileumról, és az örökségünket ápoló lelkipásztorainkról. Pályázatunk programjai a féltve őrzött horvát anyanyelvű anyanyelvi értékeink és kulturális örökségünk bemutatására, ápolására és továbbörökítésére épül fel. Fontos szempontnak tekintjük a felnőtt népesség mellett a gyermekek és a fiatalok „megszólítását”.

Az ünnepi programot horvát nyelvű szentmise, egyházzenei koncert, kétnyelvű (horvát és magyar) emléktábla avatásával a lelkipásztorainkról történő megemlékezés, a 475 évfordulóhoz kötődő anyanyelvi emlékeinket bemutató kiállítás rendezése, a nemzetiségi kulturánkat ápoló művészeti csoportok műsora, és kötetlen szórakozást biztosító közösségi műsorok, ifjúsági- és sportrendezvények fogják képezni.

A rendezvényre határon átnyúló programmal készülnek az évszázados kötődéssel rendelkező szomszédos ausztriai horvát települések önkormányzatai és egyházközségei, illetve a helyi földrajzi régió magyarországi települései is.

A rendezvénnyel tovább kívánjuk mélyíteni az erős keresztény hitélet közösséget erkölcsileg formáló gyökereit, és a nemzetiségi értékrendet őrző szokásrendszerünket.